Az adó a közteherviselés alapját képezi. Az adó magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.

Az adó egy része a munkavállalót terheli, a másik része pedig a munkáltatót. Az adókkal szorosan összekapcsolódnak a járulékok, ezeket is a bruttó bérből kell az állam felé kifizetni. A bruttó fizetésekből tehát összesen ennyit vonnak le:

• 15 % személyi jövedelemadó: ezzel járulsz hozzá az állam költségvetéséhez, a közteherviseléshez.
• 10 % nyugdíjjárulék: Magyarországon jelenleg egy úgynevezett „felosztó-kiróvó” rendszer van a nyugdíjazás terén, ami azt jelenti, hogy a jelenleg dolgozók finanszírozzák az idősek nyugdíját a fizetésből levont nyugdíjjárulékkal. Illetve ennek fizetésével szerzel te is jogosultságot a későbbi nyugdíjra.
• 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék: az egészségbiztosítási járuléknak két része van: a természetbeni magát az orvosi vagy kórházi ellátást finanszírozza, a pénzbeli pedig az esetleges táppénzt – a táppénz azért fontos, hogy akkor is kapj fizetést, ha egészségügyi okok miatt egyébként nem tudod ellátni a feladataidat.1,5 % munkaerő-piaci járulék: ezt is azért kell befizetni, hogy a dolgozónak biztosítva legyenek az olyan dolgok, mint például az ingyenes egészségügyi ellátás.

A munkáltatóra kirótt adók, tehát amiket a munkát adó cégnek kell fizetnie az államnak minden dolgozója után:

• 22 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho): ezt mindenkinek kötelező fizetnie, aki foglalkoztat embereket vagy magánvállalkozó, esetleg őstermelő.
• 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás.

Mindez az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákoknál csak annyiban módosul, hogy a diákmunkás fizetésekből csupán a személyi jövedelemadót vonják le, a járulékokat nem. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csak iskolaszövetkezetes diákmunkáknál van így, tehát hiába vagy diák, ha nem szövetkezeten keresztül szerződtél a munkára, akkor a járulékokat is ugyanúgy le kell vonni.

Az adóbevallással tudja az állam nyilvántartani, hogy a dolgozó emberek adóznak, illetve hogy az emberek valóban be vannak jelentve a munkahelyükre, és szerződésben állnak a munkáltató céggel. Adóbevallást a munkaáltatónak és a munkavállalónak is egyaránt kell készítenie. Ezeknek a bevallásoknak a segítségével látható az is, ha valaki esetleg adókedvezményre jogosult (például kevesebbet adózik az a szülő, akinek három vagy több gyereke van) – ilyenkor az erre jogosultak visszakapják a kedvezményes adószázalékon felül befizetett összeget. Az adóbevallásokat évente egyszer kell elkészíteni, és feltüntetni rajta, hogy abban az évben mennyi adót vontak le a bérünkből. Ez minden év május közepén esedékes. A határidő után hivatalos szervek ellenőrzik mindezt, és büntetéssel jár, ha valaki nem küldi be az adóbevallását.